Téglás Krisztina (Haalima) a modern hastáncművészet feltörekvő tehetségének tekinthető a fiatal generációból, a kevésbé ismert műfajú Törzsi Fúziós Hastánc egyik hazai képviselője.
A vele készített interjúnk célja, hogy tisztább képet kapjunk a sok alkalommal félreértett műfajról, illetve betekintést nyerjünk workshopjaiba.
Papillon: Honnan eredetezhető a stílus és alapvetően milyen elemekre épül? Milyen más táncművészeti stílusok technikai sajátosságaiból merít? Milyen zenét társítasz hozzá?
Téglás Krisztina: Napjainkban egy másik típusú táncműfaj kezd kialakulni, aminek az alapjai az Amerikai Törzsi Stíluson nyugodnak (ATS), ami nem egy autentikus táncforma, jóval inkább egyfajta fúziója a klasszikus hastáncnak illetve a folk táncoknak, indiai elemek fűszerezésével Keletről. Tulajdonképpen ezt nevezzük a Fúziós Tánc nagytestvérének. Míg az ATS igen kötött, a Fúziós tánc nem ragaszkodik egyetlen szabályhoz sem. Nincsenek meghatározott zenei elemei, illetve ruházata. A klasszikus és törzsi alapokból is merít, felemelve ezzel egy másik szintre, magába olvaszt továbbá hip-hop-ot, burlesque-t, balett-et, és más kortárs táncművészeti mozdulatokat is. Tipikusan fúziós mozgásnak lehet nevezni a hullámzást, ami egyedülálló kígyómozgás, sok kar használattal és izolációval. A ruhák dekorációi változatosak, akárcsak a stílus, nincsenek korlátai, a következő szubkultúrák nagy befolyást gyakorolnak rá: steampunk, gothic vagy a vintage.
P.: Mikor kezdtél el kifejezetten a Fúziós Hastánccal foglalkozni?
T. K.: Először 2007-ben, tavasszal láttam a témához kapcsolódó videókat, majd nyáron mentem el ATS órákra, hogy megtanuljam az alapokat.
P.: Martha Graham, amerikai modern táncos és koreográfus szerint-„A tánc a lélek rejtett nyelve”. Mi az, amit számodra kifejez? Mit érzel, amikor táncolsz? Mit szeretnél elérni a tánccal?
T. K.: Számomra a tánc igazi testbeszéd. Nagyon sokat elárul egy adott emberről a mozgása, a tartása és a tekintete a színpadon. Kezdetben még csak az alapokat sajátítjuk el, az önkifejezést nem tudjuk belevinni egy színpadi előadásba, viszont ahogy múlnak az évek, az ember – remélhetően- egyre közelebb kerül önmagához, így egyre könnyebben használhatja a táncot kifejező eszközként. Nálam azért is fordulnak elő rendszeresen az utolsó pillanatban megtervezett dolgok, mert mindig az adott hangulatomhoz szoktam zenét keresni, így pedig nehéz előre tervezni. Viszont, amikor összeáll minden és sikerül úgy színpadra vinnem egy koncepciót, ahogyan elképzeltem és érzem, látom az embereken, hogy volt hatása, az mindenért kárpótol. Eddig is és ez után is küzdeni fogok azért, hogy ez a fajta tánc, ami meg van bélyegezve a hastánc szó által, kiléphessen a kereteiből és eljuthasson olyan helyekre, olyan emberekhez, akik nyitottak az újfajta dolgokra és képesek elfogadni a változásokat illetve befogadni a hastánchoz kapcsolódó szórakoztatás összetettebb szintjeit is.
P.: Milyen díjakat nyertél az elmúlt években és melyik fellépést tekinted eddig a legmeghatározóbbnak az életedben?
T. K.: Részemről semmilyet, mert évek óta nem versenyeztem! Az utolsó az I. Törzsi hastáncverseny volt 2008-ban, ahol harmadik helyezett lettem haladó kategóriában egyénileg és csoporttal is. Az utóbbi években egy-két versenyen a 
zsűriben fordultam meg inkább.
A következő tanítványaim nyertek versenyeken: Tóth Réka, Végh Adrienn. A legmeghatározóbb fellépéseim Budapesten: a Tribal Fest-ek, az éves Sziget Fesztivál, a Watch My Dying koncert a Dürer kertben. A külföldiek közül a legjelentősebbek: Caravanseray, Vienna 2010; Tribal Fest, Split 2010; Pressburg Tribal Event, Bratislava 2011; Rachel Brice Hafla, Slovenia 2011; Tribal Prague – Galashow with Kami Liddle and Martina Crowe-Hewett 2012.
P.: Annak ellenére, hogy kortárs műfajról beszélünk, vannak-e olyan táncosok, akiket példaképeidnek tekintesz? Kik azok, akiktől a legtöbbet tanultál?
T. K.: A példaképek és inspirációk mindig adott időszakhoz, hangulathoz vagy beszélgetésekhez kötődnek, többnyire olyan személyeknek is köszönhető, akiktől nem a táncot, hanem az életet tanultam. Ilyenek pl.: Lőrincz Andrea, Havasi Gergő, Máthé Gabriella, Virág Judit, Joós Judit, Németh Krisztina Amira, Viosz Bernadett, Lovász Ilona, Baranyai Beáta, Koltai Szilvia, Pónus Fanni, Kondora Zita, Gál Franciska, Bakó Gábor, Kami Liddle, Tjarda van Straten, Illan Riviere, Samantha Emanuel, Eliran Edri Amar.
Akiktől pedig olyan dolgokat tanultam, amik a mai napig visznek előre: Virág Judit, Joós Judit (a sok éves klasszikus hastánc utáni kötelező törzsi alapok), Németh Krisztina Amira, Kami Liddle, Manca Pavli, Samantha Emanuel, Eliran Edri Amar, Máthé Gabriella, Lőrincz Andrea, Bakó Gábor.
P.: Nemrég olvastam az egyik videód alatt egy negatív kritikát, ami igazából a műfajhoz való hozzá nem értésből fakadt. Hogyan kezeled az esetleges kritikákat?
T. K.: Régebben ezeken vérig sértődtem:)!Most már úgy vagyok vele, hogy sokszor tudok rajta mosolyogni, annak ellenére, hogy néha még mindig rosszul esik, egyre kevésbé veszem fel, mert megtanultam a hosszú évek alatt, hogy nem a kamion sofőr lesz az, akinek a kritikájára adni fogok! Szerencsére vannak olyan őszinte emberek körülöttem, akiktől ha megkérdezem, minden fellépésem után elmondják a véleményüket, hogy ők mit láttak, mit éreztek, mik voltak a gyengéim, ezekből tudok épülni. Már tudom hová tenni magamat, így azok a jellegű hozzászólások, amiknek semmi reális alapja nincs, nem tudnak feldühíteni, ami viszont építő jellegű kritika, abból igyekszem tanulni és tovább fejlődni.
P.: Véleményed szerint az elmúlt években növekedett a hastánc népszerűsége Magyarországon vagy csökkent? Több a tanítványod az elmúlt évekhez képest?
T. K.: Ezt nehéz megmondani, mert volt pár év, amikor egyáltalán nem is hirdettem csoportokat, csak magántanítványaim voltak. Szerintem Magyarországon a pénzügyi helyzet mindenkinek megnehezíti a plusz költségeket, így sok embernek a tánctanulást is. A stílus mindenképp terjed és egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ez biztos, annak ellenére, hogy még mindig nagyon sokan nem találkoztak ezzel itthon.
P.: Nemcsak táncolsz, hanem koreografálsz is, sőt minden apró részletét megtervezed az előadásodnak, a sminket, a hajat és a ruhát is beleértve. Ez mindenképpen elismerésre méltó! Úgy tudjuk a következő nagyobb fellépésed a saját táncosaiddal, illetve külföldi előadókkal április 28-án lesz. Kik a várható fellépők?
T.K.: Köszönöm:)! Igen, tervezzük a gálát és a workshopokat közösen Tóth Szilvivel (Szisz), az est tematikája nagyrészt a 60-70-es évek lesznek, tehát rockabilly, pinup lányok és társai, ami már önmagában egy színes és vidám műfaj. Lesz színpadi sminkoktatás, Vesna Zorman-nel Szlovéniából, ő az a lány, akinek a gálákon mindenki a csodájára jár, olyan gyönyörű smink és haj kreációkat láthatunk mindig tőle. Szisz rockabilly témájú workshopot fog tartani, én pedig burlesque legyezőset. Aki kíváncsi a hangulatra, a csoportra és a produkciók jellegére, ami tőlünk várható, az előtte ellátogathat Vörös Yukba április 14-én, mert ott is lesz egy kb. 30 perces műsorunk a csoporttal és szóló táncosokkal egybekötve. Az ottani világ inkább a goth, steampunk és elektronikus műfaj szerelmeseinek fog kedvezni, de sokoldalú és változatos lesz, ezt mindenképp elárulhatom!
P.: Milyen fórumon lehet felvenni Veled a kapcsolatot azoknak, akik szeretnék elsajátítani a hastáncnak ezt a változatát?
T. K.: Elérhető vagyok Facebookon (itt vannak mindig a legfrissebb infók), a honlapomon, és e-mailben is:
https://www.facebook.com/people/Krisztina-Teglas/774807369
https://www.facebook.com/people/Haalima-TheatricalFusion-Bellydance/100003466085987
Az áprilisi eseményekről több információ pedig a következő honlapokon érhető el:
http://fusionsonthespot.wordpress.com/
https://www.facebook.com/profile.php?id=100003558900341
