Interjú Herold Heni fiatal divattervezővel
Egy fiatal tehetséges pályakezdő divattervezőt mutatunk be most nektek. Munkái irigylésre méltóak, biztos sokatok tetszését elnyerik majd!
Mikor döntöttél úgy, hogy ezt a pályát választod? Már gyerekkorodban is ez érdekelt, a divat?
Hol kezdted a tanulmányaid?
Ez úgy alakult, hogy három általános iskolám volt és négy különböző osztályom. Nem is tudom, van- e olyan suli Székesfehérváron ahova nem jártam. De ezeket utólag már lépcsőfokoknak tartom a művészeti tanulmányaim érdekében. Az első iskolát azért követte a második mert erőszakosan átszoktattak bal kézről jobbra – ez szerencsére csak részben sikerült – aminek ma már inkább az előnyeit élvezem.
Tanulmányaim utolsó állomása a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, ahol 2011-ben sikerrel szereztem diplomát, kötött anyag és öltözéktervező szakon. Biztos alapok, remek emberek, élmények, kihívások újfent, és egy remek félév ösztöndíjjal a barcelonai Esdi Escola Superior de Dissenyben. Ezekkel tudnám röviden összefoglalni, különben kisregényt írhatnék.
Hogyan kezdődik nálad a tervezési folyamat, amikor ruhákat tervezel?
Általában van egy téma amit egyetemen még a tervező tanár, ma már én határozok meg. Útobbi a kontroll nélkül nehezebb, de számomra szabadabb is. A gyűjtés, rajzolás, kísérletezés a formákkal, színekkel a technológia fényében elengedhetetlen mindkét esetben. Terveimet eddig a divat nem befolyásolta, inkább utólag szoktam észrevenni a munkáimon, hogy ennek ellenére mégis tudnak illeszkedni a jövőbeli trendekbe. Az eladhatóság érdekében szerintem fontos ez a fajta érzékenység.
Honnan merítesz ihletet?
Minden inspirálhat. Nincs bennem megkötés. Megfoghatótól a megfoghatatlanig.
Fotó: Norbert Zsolyomi
Az elismert divattervezők közül kinek a stílusát kedveled?
Általában kollekciókért, darabokért vagyok oda, így folyton változik az aktuális kedvenc. Ezek hazai és külföldi tervezők munkái egyaránt lehetnek.
Az állandó kedvencek számomra már régóta Haider Ackermann, Ann Demeulemeester, Yohji Yamamoto, Nicolas Ghesquière, Stella McCartney.
Fotó: Vivienne Balla
Melyik a kedvenc fashion magazinod?
Mostanában inkább az internetet böngészem, és nem csak konkrétan divat, hanem design tekintetében is. Néhány példa: Fashion Gone Rouge, The Sartorialist, Dezeen, Clothes on film, Style Bubble, Blog of Francesco Mugnai, Mocoloco, The Fashion hunter, Fashion Guide, Trend Guide, Fashion Grunge Blog, Style.com., Style-Arena.jp, Japanese Streets
Mit gondolsz a magyar divatszakmáról?
Egyenlőre nem véleményeznék, mert pályakezdő tervező vagyok, saját üzleti háttér és főleg tapasztalat nélkül. Most ennek megszerzésén dolgozom.
Viszont van egy gondolat, amit nem rég osztott meg velem egy ismerősöm a hazai szakmai élettel kapcsolatban miszerint ez egy olyan kör ami sajnos kezd bezárulni, úgyhogy nem árt igyekezni.
Ha az utcán sétálsz, mennyire figyeled a többi ember öltözködését?
NAGYON.
Szerinted mennyire figyelnek arra, hogy jól áll-e nekik, amit felvesznek?
Valaki figyeli és látja, valaki figyeli és nem látja. Valaki meg még csak nem is figyeli. Tudomásul kell venni, hogy nem mindenki érzékeny az öltözködésére. De a jó ízlés nem a kényelem ellen van, ezt azért érdemes tudatosítani. Bakot lőni ér, sokszor már a próbálkozás is értékelendő.
Fotó: Norbert Zsolyomi
Nem olyan régóta vagy a divatszakmában. Értek-e csalódások?
Azon gondolkodtam kezdjem-e azzal, hogy PERSZE. Talán a csalódás természetes, az egymás utáni csalódások már kevésbé. Kell a sikerélmény. A diploma utáni felszabadító érzést követően jött egy újabb szorgalmi időszak ami nem várt nehézésgeket hozott. Ez most ott tart, hogy hajlandó vagyok küzdeni az elképzeléseimért, és nem félek nyitni az új felé. Szerintem sok hasznos ötletem van, ezeket bontogatom.
Mik a jövőbeni céljaid? Nyitnál esetleg külföld felé is?
Kránitz Orsolyával és Nagy Dórival – TriCo. néven – a tavalyi év második felétől indultunk pályázatokon melyek közül kettő nagyon jelentős, most is folyamatban van. Jelenleg pont az egyik pályázat körüli szervezési feladatok kötik le minden időnket, melynek végeredményét Madridban fogják majd viselni az Odoo project alkotói ha minden jól megy.
A jövőbeni terveimről annyit tudok mondani, hogy célok nélkül nem megy, úgyhogy természetesen vannak. Itthon is és külföldre vonatkozóan is. A saját márkám elindítása talán már nem várat magára sokáig, a kezdő lépések megtörténtek. A honlapomon – www.heniherold.com – a diplomakollekcióm érhető el egyenlőre.
