Interjú Nagy Áron tervezőgrafikussal

Egy fiatal tehetséges grafikust és illusztrátort mutatunk most be nektek.

Mesélj kicsit magadról. Mindig is ezt a szakmát akartad választani?

Amennyire emlékszem, az elég korán kiderült, hogy szeretek rajzolni. Azt már nehezebben tudnám eldönteni, hogy az vált-e egyre valószínűbbé az évek során, hogy képzőművészettel fogok foglalkozni, vagy az, hogy mással nem. A lényeg, hogy nem igazán merült fel, hogy mást csináljak. Elég nagy szerencsém volt.

Milyen élményekkel gazdagodtál a tanulóéveid alatt?

A legfontosabb talán az volt, hogy egy olyan közegbe kerültem, ahol a gyerekek többsége olyasmivel foglalkozott, amivel én. Ez igen inspiráló volt.

Pontosan miből áll a munkád? Te találsz ki dolgokat, vagy a megrendelő utasításai alapján dolgozol?
Egy grafikai studióban dolgozom, ahol vagy a megrendelő ízlése, vagy elég szigorú arculati szabályok szerint dolgozunk. Gondolom ebből is fakad az, hogy a képeket, amiket magamnak rajzolok teljesen más módon alakítom. Mivel ezek nem megrendelésre készülnek, a saját véleményemen kívül nem nagyon kell senki másét figyelembe vennem.

Mit jelent számodra az illusztrálás? Hogyan alakítod a karaktereidet?
Általában két verzió merül fel. Van úgy, hogy éppen unatkozom, elkezdek firkálni, és aztán lesz belőle valami (nincs konkrét képem arról, hogy mi fog kisülni az egészből), vagy egyszerűen eszembe jut egy téma, amit – akkor úgy gondolom – érdemes lenne lerajzolni. Ezt néhány szóval leírom egy kis füzetbe, hogy el ne felejtsem (pl.: “hírfelolvasó majmok”). Mire eljutok odáig, hogy elkezdek dolgozni egy ilyen témán, már egészen konkrét kép alakul ki a fejemben arról, hogy mit szeretnék látni a végén, ezért vázlatokat nem is nagyon készítek.

Figyeled a többi kortársművész munkásságát?
Mivel a közvetlen környezetemben igen sok képzőművész él, ez elkerülhetetlen. Ezt nem is nagyon bánom, bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy megnyitóról megnyitóra járok.

Vannak esetleg olyan művészek, akiket nagyra becsülsz?
Nem is kevés. Bár nehéz lenne hirtelen bárkit kiemelni… Az utóbbi időkben leginkább a hatvanas évek magyar karikaturistáinak munkásságát igyekszem felfedezni. Másrészről abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a közeli ismerőseim között is egészen sok tehetséges művész van, de nem emelnék kis senkit, mert a végén még bajba kerülök.

Milyen témák inspirálnak?
Nagyon prózaian így tudnám összefoglalni: Egy időben elég sok robotot és űrlényt rajzoltam, de mostanában leginkább állatokat, akik valamilyen belső térben állnak, vagy ülnek, és valami emberekre jellemző tevékenységet folytatnak.

Most min dolgozol?
Néhány hete elkezdtem dolgozni egy új képen. Úgy néz ki ez el fog húzódni egy darabig, mivel körülbelül egy éve eszembe jutott, mit szeretnék rajta látni és nem szeretném, ha a végeredmény elmaradna a fejemben kialakult képtől.

Mikor vagy elégedett?
Általában a legújabb kép elkészülte után. Ez sajnos csak egy pár napig tart.

Hogyan jellemeznéd saját stílusod?
Nehezen tudnám ezt összefoglalni. Talán annyit mondhatok a munkáimról, hogy míg a témáim alapvetően groteszkek, a megvalósítás során törekszem nyugodt színtársításokat és egyenletes íveket használni, és ez az ellentét megjelenik az elkészült képeken.

Melyik a legkedvesebb projekted amiről szívesen mondanál pár szót?
Igyekszem úgy dolgozni, hogy mindig az aktuális projektem, képem legyen a legfontosabb, illetve az elkészült képek közül mindig a legutóbbi. Ez most éppen egy olyan képet takar, amin egy krokodil és egy teknős ülnek az asztalnál. Valószínűleg éppen az ebéd utáni konyakjukat, vagy viszkijüket fogyasztják, mivel a krokodil fogai között még végzik a dolgukat a tisztogató ‘krokodilmadarak’. Állítólag a krokodilmadár és a nílusi krokodil közti szimbiózis csak legenda, de az ötlet annyira tetszett, hogy így is lerajzoltam.

Mit tanácsolsz azoknak, akik a grafikusi, illusztrátori pálya felé kacsintgatnak?
Az egyetlen dolog, amit teljes biztonsággal tanácsolhatok, az az, hogy lehetőleg minél több felületen tegyék közzé a képeiket. Ez szinte csak jól sülhet el.

Mi az álmod? Mik a jövőbeni terveid?
Nincsenek hosszútávú terveim. Jó lenne, ha összetudnék hozni még egy kiállításra való anyagot valamikor, de mivel a munkatempóm nem éppen gyors, lehet, hogy ebből egy jó hosszútávú terv lesz.