Rothko színmezőfestészete
1913-ban, gyerekkorában került az Egyesült Államokba. Bár a húszas években festészetet tanult és nagy hatással volt rá az expresszionizmus, gyakorlatilag autodidaktának tartotta magát. Jellegzetes stílusa az ötvenes években alakult ki: a vászonra keverten tiszta színtéglalapokat festett. Alkotásai általában nagyméretűek. Jellemző rá a monumentalitás : a színek mintha izzadnának és lebegnének a háttérben.
Pollockhoz hasonlóan Rothko is vallotta, hogy a festés majdhogynem vallásos folyamat és egy érzelmi lenyomat. Művei néha sírvafakasztották a közönséget. Eleinte nem értékelték munkáit, majd pályája a hatvanas években felfelé ívelt. Azonban egyre jobban elhatalmasodott rajta a depresszió, rászokott az alkohol – és kábítószerfogyasztásra, két házassága tönkrement, mindezek végül 1970-ben öngyilkosságba torkolltak.